Balladatípusok

A ballada műfaja végigkíséri Arany egész életművét, annak legfontosabb pontjain jelenik meg. Okai:

a.) Alkotáslélektani ok:
Arany rejtőzködő alkat, személyiségét mintegy elrejtheti a ballada epikuma mögé.

b.) Eszmetörténeti, kultúrtörténeti ok:
Petőfi és Vörösmarty halála után fölvállalja az alkatától idegen, de erkölcsi szempontból kikerülhetetlen feladatot, a nemzeti költő szerepét. Balladáiban a nemzeti megmaradás, helytállás és hűség problémáit fogalmazza meg. A bukás után a műfaj lehetőséget teremt ezek áttételes, ám kihallható megfogalmazására.

A balladák osztályozása:

Greguss óta hagyománnyá vált a tematikus osztályozás (történeti balladák, parasztballadák stb.). Itt Szegedy-Maszák Mihály tipológia-kísérletét felhasználva tekintjük át a korszak legfontosabb balladáit.

A ballada szerkezetét tekintve három megoldást találunk. Az elsőt egyszólamú, vonalszerűen előrehaladó balladának nevezhetjük. Ide tartoznak a költő első balladakísérletei, A varró leányoktól (1847) Az egri leányig (1853). Két nagy vers született ebből a típusból: a Zách Klára és A walesi bárdok Arany második balladatípusát a többszólamú előrehaladó szerkezet jellemzi. Két jelentős vers tartozik ide: az V. László és a Szondi két apródja.

Nemcsak A walesi bárdok, hanem csaknem mindegyik történeti ballada politikai célzatosságot rejt magában. Az 1850-es években föl kellett rázni a nemzetet fásultságából, s Arany magára vállalta ezt a föladatot. Az V. László  végszavaival (De visszajő a rab...!”) osztrák börtönökben sínylődő hazafiak hozzátartozóiba próbált lelket verni, a  Zách Klára Haynau bosszújának kegyetlenségét is fölidézte, a Szondi két apródja  – akár  A walesi bárdok – arra emlékeztetett, hogy magyar költő nem dicsőítheti Ferenc Józsefet, aki felelős a Világos utáni véres megtorlásért. Az efféle egykor időszerű jelentést a mai olvasó sem hagyhatja figyelmen kívül. Nem pusztán azért, mivel Arany a nemzeti önrendelkezés eszményének értékét állította olyan korban, amely a magyarság függetlenségét eltörölte, hanem azért is, mivel történeti példázataival egyszerre tanít a megalkuvás elutasítására és a sorssal való kemény küzdelemre.

Arany művészi sokoldalúságát bizonyítja, hogy történeti példázataival egy időben a balladának egy merőben más fajtáját is kialakította. E lélektani  érdeklődésű verstípusnak megalkotásakor nem a közösség, hanem az egyén sorsának egyetemes kérdései foglalkoztatták. Ezt a harmadik típust egyszólamú, de körkörös felépítés jellemzi. Ide tartozik Arany egyik legnagyobb verse, az Ágnes asszony.

Forrás:https://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/ajpalya4.htm