Fogalmak

2011.07.31 22:37

 

epigramma: Eredetileg sírfelirat, késõbb önálló lírai műfaj, mely tömör, csattanós formában fejez ki egy gondolatot, szatirikus élű megjegyzést – formája többnyire disztichon.

panegyricus: Alkalomhoz kapcsolódó ünnepi beszéd, illetve híres személyeket dicsőítő költemény, kedvelt reneszánsz lírai műfaj.

elégia: Eredetileg hosszabb disztichonban írt költemény, később szomorú, lemondó, beletörődő hangvételű epiko-lírikus műfaj.

propemptikon: antik eredetű alkalmi költemény, az útnak induló barát vagy kedves búcsúzása, búcsúztatása.

humanizmus A reneszánsz szellemi áramlata; a művészetekben emberközpontúságot, de főképp az antik kultúra felé fordulást jelentette. A tudományos törekvés, amely a humanista tudósokat vezérli, életre kelti az antik görög-római kultúrát. A humanisták törekszenek a klasszikus latin nyelv ápolására, fordítanak, kéziratokat tanulmányoznak, irodalomtörténészi (filológiai) és nyelvészeti munkát végeznek.

könyvnyomtatás: a Gutenberg által 1453-ban feltalált gépezet tette lehetővé, és mindez nagy előrelépést jelentett

reformáció:XVI. századi vallási mozgalom Európában, mely az egyház és a katolikus tanok megváltoztatását célozta, tagadta a pápa irányító szerepét, annak mindenek felettiségét; egyház megújításának igénye, mely az egyház szakadásához vezetett.A reformációval együtt járt az anyanyelvi kultúra fejlődése. Az észak-európai humanizmus legfontosabb gondolati alapja.

szonett: 14 sorból, 2 négysoros és 2 háromsoros versszakból álló, szigorúan kötött, itáliai eredetű versforma. Petrarcánál két négysoros és két háromsoros versszakra oszlik. Rímképlete: abba abba (vagy abab ababa), majd cdc dcd (vagy cde cde).

novella: ( latinul: 'újdonság') = Az elbeszélésnél rövidebb epikai műfaj, kevés szereplőt felvonultató, váratlan fordulattal, csattanóval záruló, tömör történet

újplatonizmus: Platón tanainak újjáélesztése és némiképp ötvözése a keresztény hittel. J. Pannoniusnak a Saját lelkéhez írott költeményében megjelenő filozófia. A lélekvándorlás eszméje fontos szerephez jut benne.

 elvilágiasodás: a „világi”, tehát nem egyházi értékrend felé fordulás, az egyháztól való eltávolodás. A reneszánsz kultúra nem vallástalan, de értékrendje emberközpontú, szemben a középkor egyházi meghatározottságával.

 

aktábrázolás: meztelen emberi testet ábrázoló művészeti alkotás, a reneszánsz kor hozta újdonság az emberi testet szépségeinek kiemelésére, de ugyanakkor természetességre törekvő festészeti műfaj.

 

portréfestészet: megjelenik a festészetben az általános emberi szépség megjelenítése és ekkor kezd el virágozni a portréfestészet. Humanizmus: elkezdenek portrékat festeni az oltárfestmények és freskókmellett, mert egyre inkább az ember kerül az élet középpontjába.

 

emberközpontú szemlélet: (humanizmus) a görög-római kultúra tanulmányozását jelentette. Az érett európai középkor egyik nagyhatású filozófiai irányzata, egyben a reneszánsz háttere volt, mindennek mértéke az ember↔(korábban istenközpontúság) a gondolkodás központjában az élet élvezete, a szépség, a szerelem, a földi élet teljessegének átélése állt. Az ókori római és görög életmódot tekintette példaértékűnek. Szemben áll a középkornak az embert alapvetően bűnösnek látó szemléletével.

 

polihisztor: több tudományágban kiváló, egyetemes tudású személyt nevezzük, a tudományon kívül főleg a művészetekben vagy a sportban,

 

térmélység, rövidülés: perspektíva használata (távlati ábrázolásmód). Az előtér és a háttér megkülönböztetésére jött létre a festészetben, a reneszánsz képzőművészei dolgozták ki a rendszerét.

 

tájképfestészet: a templomi és portréfestészet mellett meghatározó szerepet játszott – reneszánsz érték a természet szépsége.

 

madrigál: Eredetileg pásztorének; irodalmi műveket előadó, többszólamú (négy-öt, vagy hatszólamú is lehet) kórusmű Általában szerelmi témájú.

 

Corvinák: A corvinák (ejtsd: korvinák) Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca Corvinianából származó kódexek

 

újjászületés: franciául renaissance, azaz reneszánsz. A kor elnevezésében egyfelől az antik kultúra újjáélesztésre, másfelől az ember új öntudatra ébredésére gondolhatunk.

 

heliocentrikus világkép:  Kopernikusz elmélete szerint a világegyetem középpontjában a Nap van, és e körül kering minden.

 

 

Kidolgozták: Fanni, Dia, Bia, Bogi, Anett, M. Lilla

—————

Vissza