Prométheusz

Prométheusz

Még nem volt senki, aki áldozatot mutatna be az isteneknek, mert még nem léteztek emberek. Prométheusz végre alkalmas anyagot talált, és Pallasz Athéné segítségével megformálta az első embereket. Eleinte ezek az emberek tudatlanok, gyöngék tehetetlenek és védtelenek voltak. Barlangokban éltek, öntudatlanul élték le az életüket és ha veszély támadt rájuk nem tudtak ellene védekezni. Már-már a kipusztulás fenyegette őket, amikor Prométheusz lelopta számukra az égből a tüzet. A tűz segítségével az emberek megtanulták a mesterségeket, pl.:az anyagok megmunkálását, a fémek feldolgozását, házat építettek, és ahogy munka közben ügyesedett a kezük, úgy fokozatosan az értelmük is nőtt. Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került, ezért megfenyegette Prométheuszt, hogy olyan ajándékot küld az embereknek, amit mindnyájan szeretni fognak,,és észre sem veszik, hogy a saját szerencsétlenségüket ölelik benne. Megparancsolta Héphaisztosznak, hogy formáljon istennőkhöz hasonló alakot, Athéné, Aphrodité és Hermész pedig megtanították mindenre amire szüksége lehetett. Pandórának, ”mindenki által megajándékozottnak” nevezték el. Hermésznek jutott a feladat, hogy vigye ajándékba Prométheusz testvéréhez Epimétheuszhoz. Epimétheusz háza körül jókora agyaghombárok álltak. Pandórát egyetlen hombártól tiltotta el Epimétheusz, de hiába mert az asszony nagyon kíváncsi volt rá és egy óvatlan pillanatban leemelte a hombár fedelét, és mindenféle baj repült az addig békésen élő emberek közé. Kirepült a hombárból a Fáradság, Betegség és az Öregség. Mire visszacsukta a fedőt már csak egyvalami maradt a hombárban: a Remény. Zeusz így büntette meg az embereket azért, mert elfogadták a tüzet Prométheusztól, de kegyetlenül megbüntette a titánt is, a föld peremén, ember nem járta pusztaságban egy sziklához kötöztette őt. Még Ókeanosz is eljött Pométheuszhoz, és felajánlotta neki, hogy ha megalázkodik, megszerzi neki Zeusz bocsánatát. De Prométheusz azt mondta, hogy tud egy jóslatot Zeuszról. >Egyetlen ember vetődött Prométheusz felé, az argoszi Ió, akit Héra féltékenysége űzött el hazájából. Prométheusz megjósolta Iónak, hogy szenvedései a Nílus deltájánál érnek véget. Itt meggyógyul és fiat szül, Epaphoszt, aki Egyiptom királya lesz, és az ő leszármazottja fogja megszabadítani Prométheuszt. Ió leszármazottai voltak Aigüptosz akinek 50 fia, és Danaosz akinek 50 lánya volt. Aigüptosz fiai el akarták venni Danaosz lányait ezért Danaosz cselhez folyamodott és lányai az éjszaka leple alatt megölték Aigüptosz fiait. Hüperménésztra nem akarta megölni leendő férjét, mert szerette, ezért Danaosz nagyon megharagudott rá, és bíróság elé vitte, de Aphrodité megvédte őt. Hüperménésztra és Lünkeusz leszármazottja volt Héraklész, aki megszabadította Prométheuszt. >De mielött megszabadította volna, Zeusz fülébe jutott a hír Prométheusz jóslatáról, ami az ő uralmát fenyegeti, ezért Tataroszba küldte Prométheuszt, ahonnan csak akkor szabadulhat, ha egy halhatatlan önként elcseréli örök életét a halálra. Héraklész megsebesítette Kheirónt, aki nagyon szenvedett, így Zeusz megengedte neki, hogy cseréljenek. Így Prométheusz visszatérhetett a napvilágra, de szabadságát még mindig nem nyerte vissza. Zeusz egy sast uszított rá, hogy az hasítsa fel a keblét és napról napra megújuló májából lakmározzon. Héraklész ekkor már számos szörnyeteget megölt, köztük a nemeai oroszlánt és a lernéi hidrát; mindketten Tüphón és Ekhida gyermekei voltak akárcsak a sas. Héraklész megölte a sast és kiharcolta Zeusznál Prométheusz szabadságát. Így, hogy Prométheusz szabad lett, elmondhatta a Zeuszról szóló jóslatot, miszerint Thetisz – akit Zeusz éppen akkor készült feleségül venni- apjánál kiválóbb fiút fog szülni. Zeusz így nem vette feleségül Thetiszt, aki így a halandó Péleuszhoz ment hozzá, és a jóslat be is teljesedett, mert fiuk, Akhilleusz, hírben és dicsőségben is apja fölé emelkedett.

 

Kiss Eszter 9.a