Alakzatok a balladákban

Alakzatok a balladákban

ALAKZATOK

 

Példák: Vörös Rébék = V. R.

              Tengeri-hántás = T.-h.

              Szondi két apródja  = Szondi

              A walesi bárdok = W. b.

             

 

 

hozzátoldás

elhagyás

felcserélés

helyettesítés

hangok szintje

alliteráció:

háborodás, házi baj(V.R.)

tövis, talló…(T-h.)

vég nekűl (V.R.)

mér rí (T-h.)

hogy nézni is tereh (W. b.) (teher helyett)

talló (T-h.) (tarló helyett)

szavak szintje

halmozás:

sanyarú volt beleszokni, napon égni, pirosodni (T-h.)

ismétlés:

kár(V.R.)

felsorolás, halmozás:

serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs (Szondi)

Szaporán, hé !…

(T-h.) (… dolgozzatok…)

hajtja éh (V.R.)

kiment ő (T-h.)

 

nagyot csobban valami (T-h.)

mondatok szintje

ismétlés (refrén):

hess madár (V.R.)

 

szépnek úgy nem tenni kár (hogy?) (V.R.)

feje szédűl, mi nem éri?... (T-h.)

ötszáz bizony dalolva ment lángsírba velszi bárd (W.b.)

Hova jár, mint kósza lélek,
Ha alusznak más cselédek?...( T-h.) (kijelentés helyett kérdés)

mondatnál nagyobb egység szintje (gondolat-alakzat)

paralelizmus:

Tuba Ferkó juhot őriz a tájon

Juha mételyt legel a rossz lapályon (T-h.)

nem tudjuk biztosan, ki öl meg kit, mi történik: balladai homály

… S hogy feljöve Márton, az oroszi pap… (Szondi)

időrend felcserélése, pl. visszatérés a múltba

Töri a vadkan az irtást – (T.-h.)

célzás egy ki nem mondott eseményre