Személyek

2011.07.31 22:26

Machiavelli: (1469–1527) olasz író, politikus. A politikai filozófia területén munkálkodott. Műve, a Fejedelem (1513) a hatalom megszerzésének és megtartásának leghatásosabb eszközeit vette számba és az egyeduralom megtartásához adott tanácsokat. 15-16. sz. olasz drámaíró, filozófus, államférfi, kor nagy hatású gondolkodója, sorsa összefonódott a reneszánsz Firenzével és a politizálással.

Morus Tamás (Sir Thomas More): (1478-1535) Angol filozófus, író, politikus. Tagadta Luther tanítását. Egyik legjelentősebb alkotását, az Utópiát latinul írta. Utópia képzeletbeli szigetének leírásával Morus egy műfajnak is nevet teremtett.

Botticelli: (1444-1510) olasz festő, a korai reneszánsz, a firenzei iskola legjelesebb képviselője. Tiszta kontúr, kifinomult színharmónia, porték: érzelmi telítettség + a kor embereszményei. Művei: Gránátalmás Madonna, Krisztus sírbatétele, Tavasz [Primavera], Rózsás Madonna

Kopernikusz: (1473-1543) lengyel csillagász. Tudományos elképzelése, miszerint a bolygók a Nap körül keringenek, szembefordult a földközéppontú (geocentrikus) világképpel -- heliocentrikus világkép. Csillagászati főműve Az égi pályák körforgásáról, 1453.

Giordano Bruno: (1548-1600) Olasz gondolkodó, filozófus, vándorhumanista, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakja. Olaszul és latinul írt, de nemcsak filozófiai műveket, hanem színdarabokat, verseket is. Elevenen elégették Rómában. (csillagászattal kapcsolatos nézetei miatt) Fő műve: A végtelenről. Megfigyelte, hogy a Nap csak egy a többi csillag közül.

Galilei: (1564-1642) olasz természettudós. Az elsők között épített mikroszkópot, távcsövével számos csillagászati felfedezést tett (pl. a Jupiter 4 holdja) 16-17. sz.: olasz természettudós. Jupiter 4 holdja, Arisztotelész szellemében fogantak művei ->korhoz igazodva művei: Párbeszéd stb. (16. sz) olasz természettudós. Felfedezte a Jupiter 4 holdját. (heliocentrikus világkép) Ezért perbe is fogták, de maradtak még befolyásos támogatói a papság körében ezért csak életfogytiglani házi-őrizet volt a büntetése.

Gutenberg: (1400 körül – 1468) Kidolgozta a cserélhető ólombetűkkel, vászonrongyból készült papírra való nyomtatás módszerét, a könyvnyomtatást 1453 körül. (Gutenberg-galaxis: a könyv elterjedésétől tartó időszak, melyben a könyv kultúránk hordozója.)

Marsilio Ficino (1433–1499) itáliai orvos, filozófus és humanista volt. Platón műveit fordította. Kísérletet tett a platonizmus és a keresztény tanok összeegyeztetésére. Pappá szentelték. Fordította Platón műveit és megírta „Platón élete” című művét.

Luther Márton: (1486-1546) Német író, teológus, vallásreformer. 1517. október 31-én tűzte ki a wittenbergi székesegyház kapujára 95 tételét, amelyekben szembeszállt a római egyházzal, s amelyek a reformáció kezdetét jelentették. Fellépése egyházszakadáshoz és további reformált egyházak megszületéséhez vezetett.

Leonardo da Vinci: (1452-1519) Firenzei festő, szobrász és építész, a reneszánsz kor egyik legjelentősebb alakja. Jegyzeteiben a perspektíva, a mozgás ábrázolásának lehetőségeit, az atmoszféra és a távolság összefüggéseit írta le, polihisztor volt. Egyik jelentős műve az Utolsó vacsora. Számos felismerést tett, melyet később vázlataiból, terveiből valósítottak meg (pl.: repülés). Tanulmányozta az emberi testet, amit festményeinél és szobrainál jól láthatunk.

Michelangelo Buonarroti (1488k.-1576) Az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a képzőművészet legnagyobb alakjainak (festő, de főleg szobrász, építész). Nagy sikerre tett szert Dávid szobrával (1501-1504), mely a reneszánsz művészet egyik legismertebb alkotása. Ő festette a Sixtus-kápolna mennyezetét, valamint elkészítette a Pietà márványcsoportját. Építészeti főműve a Szent Péter-bazilika kupolája.

Raffaello Santi: (1483-1520) reneszánsz kori olasz festő és építész. Leonardo da Vinci és a fiatal Michelangelo voltak rá hatással. Főleg Madonna-képeket alkotott, Utolsó éveiben a Szent-Péter bazilika freskóin dolgozott, ismertebb festményei: Szent család, Az athéni iskola, Krisztus sírbatétele.

Tiziano: (1488/90-1576) Olasz festő, a velencei érett reneszánsz jelentős képviselője., A reneszánsz szépségeszmény megjelenítője; művei: Vénusz és Adonisz, V. Károly képmása, Égi és földi szerelem, A velencei dózse portréja és az Urbinói vénusz.

Donatello: (1386-1466) Kiemelkedő olasz reneszánsz szobrász; szenvedélyes emberábrázolás és drámai szemlélet jellemzi; ő dolgozta ki először az épülettől elszakadt önálló szobor kompozíciós elveit. A reneszánsz ember- és lovasszobor első megalkotója. Művek: János evangelista, Dávid, Heródes lakomája.

Filippo Brunelleschi: (1377-1446) Olasz építész és szobrász. Ötvösként kezedte pályáját. Épületeinek belső elrendezését ritmikus tisztaság jellemzi. Szinte egész életét a firenzei Santa Maria del Fiore templom kupolájának építése töltötte ki (1420). A kupola részeinek szállításához több gépet is feltalált.

Jan van Eyck: (XIV.-XV:sz.) A németalföldi táblaképfestészet megteremtője, a flamand reneszánsz első képviselőinek egyike. Legkiemelkedőbb munkái: Genti oltárkép, Az Arnolfini házaspár. Testvérével együtt kiemelkedtek a kor művészetében (templomi, portréfestészet, tájkép- és életképfestészet).

Albrecht Dürer: (1471-1528) A legjelentõsebb német reneszánsz festő és grafikus. Családja Magyarországról származott. Velencei útjai után egyre inkább felerősödik az olasz reneszánsz hatása alkotásaiban. Dolgozott Miksa császárnak; portréi, rézkarcai a kor más hírességeit is megörökítették.

Hans Holbein: (1497?-1543) A nyomtatott könyvekben a kézifestésű miniatúrákat festett. a német reneszánsz mesterek második generációjának tagja, a reformáció korának utolsó nagy festője, pestisjárványban halt meg. Művei: VIII. Henrikről készített több portrét

Petrarca: (1304-1374) Olasz költõ és humanista, az itáliai reneszánsz első jelentős költője. Jogot hallgatott majd pap lett, a könyvtárakban régi latin szerzők munkái után kutatott. Eszményi nőalakja Laura, akihez több versét írta. Legnagyobb műve: Canzoniere (Daloskönyv).

Laura: Petrarca 1327-ben látta meg ezt az asszonyt, akit így hívott, és élete végéig eszményi szerelem fűzte hozzá. A Ti szerencsés füvek-ben is pl. őt idézi meg.

Boccaccio: (1313-1375) Olasz író, tudós humanista. Legfontosabb műve a Dekameron (10 nap), mely napjainkig meghatározó a novellairodalomban, mind tartalmi, mind formai szempontból. Száz novellája realisztikus képet nyújt kora reneszánsz világáról. Általa vált önálló irodalmi műfajjá a novella.

Janus Pannonius: (1434-1472) magyarországi humanista költő. Nagybátyja, Vitéz János neveltette . Tanult Padovában, Velencében és Ferrarában. Itthon pécsi püspök. Művei: Egy dunántúli mandulafácska, Búcsú Váradtól stb.

Guarino (1374-1460) Olasz humanista tanár, filológus, költő, műfordító. Guarino volt mestere a magyar humanisták közül többek közt Janus Pannoniusnak

Hunyadi Mátyás: (1443 –1490) A reneszánsz idején élt, műveltségéről és filozófusokkal, zenészekkel teli udvaráról híres királyunk. Janus Pannonius és a humanizmus támogatója. Neves művészek, tudósok éltek az udvarában (Janus Pannonius, Bonfini, Galeotto Marzio). Könyvtára világhírű volt (a korban csak a Vatikánnak volt nagyobb könyvtára): Corvinák, nyomtatott könyvek is (kb. 2500 db.)

Bonfini :(1434 k. - 1503) Olasz történetíró. Mátyás megbízásából elkészítette Magyarország latin nyelvű humanista történetét: Rerum Hungaricum Decades címmel.

Galeotto Marzio: (1427 - 1497 k.) olasz humanista költő, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársa, legjobb barátja. Kora ifjúságától fogva a klasszikus ókor kultúrájának, nyelvének és irodalmának tanulmányozásával foglalkozott. Mátyás király udvarában is élt, a király bölcs mondásairól és igazságos tetteiről írt könyvet.

Vitéz János : nagyváradi püspök és diplomata, aki Mátyást humanista értékrendre nevelte, Janus Pannonius nagybátyja. Mátyás vezető főembere, később esztergomi érsek lett.

Platón: (Kr.e.427-347)Görög filozófus. Nagy hatást gyakorolt a középkori európai gondolkodásra. Eszméit dialógusaiból ismerjük. Rendszerének meghatározó gondolata az idea-tan, -- a világ 2 ellentétes természetű részre oszlik anyagi –fizikai és a szellemi, amit csak gondolkodással lehet elérni (ember -- kettős természetű (test és lélek)). Szókratész követője.

 

Kidolgozták: Fanni, Dia, Bia, Bogi, Anett, M. Lilla

—————

Vissza