A magyar felvilágosodás

A 18. század utolsó harmadában jelent meg Magyarországon a felvilágosodás, amelynek magyar képviselői - a hazai polgárság hiányából következően - a nemességből, s elsősorban a köznemességből kerültek ki. Mivel ez a nemesi réteg a rendi kiváltságait nem kívánta feladni, ezért a felvilágosodás eszméit kizárólag a nemességre vonatkoztatta. A nemzetet a nemességgel azonosították, a felvilágosodás természetes szabadságról vallott nézetét pedig az uralkodóval szembeni szabadságként értelmezték. Gyakran a műveltség kiterjesztésének a programját sem vonatkoztatták a népesség egészére. A voltaire-i egyházkritika és a vallási türelem azonban nem ellenkezett a nemesi nézetekkel, hiszen a katolikus egyházat a Habsburg-dinasztia feltétlen támogatójaként tartották számon.
A magyar felvilágosodás képviselőinek nemcsak a társadalom szerkezetét kellet volna megreformálniuk, hanem szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy Magyarország kulturális elmaradottsága hatalmas Európával szemben.
Az újítás igénye tehát minden téren áthatotta a felvilágosodás gondolkodóit. Ez a folyamat viszonylag lassú volt, mert kezdetben csak az arisztokrácia került érintkezésbe a felvilágosodás szellemiségével. Egyes arisztokrata családok könyvtáraiban megtalálhatóak voltak a francia felvilágosodás legismertebb művei, majd később néhány főúr közvetlen kapcsolatba is került az európai felvilágosodással:Teleki József Rousseau-val, Fekete János pedig Voltaire-rel levelezett.
Az arisztokrácia nem volt alkalmas a felvilágosodás elterjesztésére kis létszáma és speciális társadalmi helyzete miatt. Ez a feladat a középnemességre várt, amelynek látóköre azonban nem terjedt ki az európai kultúrára. Ez az akadály akkor hárult el, amikor Mária Terézia megszervezte Bécsben a magyar testőrséget, amelynek tagjai a magyar középnemesség tagjaiból kerültek ki.
A testőrírók közül kiemelkedik Bessenyei György (1746-1811), akinek első művei 1772-ben jelentek meg nyomtatásban, s ezért ezt a dátumot tekinti az irodalomtudomány jelképesen a magyar felvilágosodás kezdetének. A kor másik kiemelkedő alakja Batsányi János (1763-1845), aki Baróti Szabó Dávid (1739-1819) és Kazinczy Ferenc társaságában megalapította az első irodalmi lapot, a Magyar Museumot (1778-1792).

(Forrás: Sulinet. http://sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/11het/magyar/irod11.html)